Blog

Baniko
2016. 07. 05.

Gondolom nem vagyok egyedül azzal, hogy nyáron több idő jut az olvasásra, és nem csak több idő, hanem a helyek is változatosak lehetnek. Lehet kint  a szabadban padon ülve süttetve közben a lábunkat, vagy míg a (nagyobb) gyerekek játszanak a játszótéren. Vagy akár nyaralás alatt, míg apa a gyerekekkel a medencében lubickol, addig mi anyukák is olvashatunk pár oldalt a kedvenc könyvünkből.

Baniko
2016. 06. 30.

Alapvetően anyagi okok, ill. a hosszú nyári szünidő miatt úgy döntöttem, döntöttünk a férjemmel, hogy nyárra (július - augusztus) bezárjuk a webshopot és szüneteltetem a vállalkozásomat. Sajnos ma Magyarországon nehéz önerőből, kevés tőkéből vállalkozást elindítani, ill. fenntartani. Állam bácsit nem érdekli, hogy van-e és mekkora rendszeres jövedelmem, akkor is tartja a markát, ha épp nem termeli ki a vállalkozásom az állandó költségeket. Márpedig egy kezdő átlag vállalkozó, egy kézműves meg plána, az első 1-2 évben veszteséges, és talán a 3. év után kezd el nyereséget is termelni.

Május vége felé ismét meghívást kaptam a Duna TV Család-barát Magazinjába, ezúttal Eszterrel együtt. Én már a rutinosok nyugalmával, és két új állattal - egy pandával és egy bagollyal - készültem a Kreatív Sarokra, Eszter pedig a kezdők izgalmával. Az adás különlegessége az volt, amikor a közelgő gyereknap kapcsán Seszták Szabolcs színművész felolvasta Kajla meséjének rövidített változatát igen élvezetes és szórakoztató módon az ott lévő ovisoknak. Nagyon jó volt látni, ahogy ezek a pici gyermekek áhítattal és tátott szájjal hallgatták a mesét.

Eszterrel még 2015 tavaszán egy közös vállalkozónői rendezvényen találkoztam. Amikor meghallottam, hogy mesékkel foglalkozik, egyből tudtam, hogy a mi útjaink egyszer még keresztezik egymást. Gombszemű állatkáim megszületésekor azonban már nem is volt kérdés, hogy kit kérek fel a hozzájuk tartozó mesék megírására, hiszen a játék és a mese szorosan összekapcsolódik egymással. Ugyanis „a gyermekkornak két tündérvilága van: a cselekvés síkján a játék, szellemi síkon a mese”. (Hermann Alice, 1979)

Ma délelőtt a Család-barát Magazin Kreatív sarkában vendégeskedtem. Történt ugyanis, hogy február végén, március elején felhívott Anna a magazintól, hogy nyakkendő-varrás témában keresnek valakit, aki a stúdióban nyakkendőt varrna. Mondtam, hogy sajnos rossz ajtón kopogtat, mert én bizony nem ezzel foglalkozom. Van ugyan egy blogbejegyzésem e témában, mivel a fiamnak 2015-ben varrtam egy nyakkendőt, de nem ez a fő profilom. Végül beszélgetésbe kezdtünk arról, hogy én ténylegesen mivel is foglalkozom.

Ugye ismerős a fenti mondat? Esetleg Te is hallottál már hasonlót kislányodtól, kisfiadtól? A válasz pedig egyértelmű: Leszek! :-) És már el is indult a két kisgyermek homokozni, babázni, autózni, játszani. Mi sem természetesebb, együtt élik meg a kalandokat, az élményeket. De mi történik akkor, ha nincs vele a barátja, vagy Te a biztonságot jelentő anya vagy éppen alszik, orvoshoz kell mennetek, esetleg hosszú útra indultok stb.? Ilyenkor jól jöhet egy "anyapótló", egy új kisbarát, aki segít átvészelni ezt az átmeneti időszakot.

Neked olvastak a szüleid gyerekkorodban esti mesét? Mi volt a kedvenc meséd? Emlékszel még rá? Én sajnos már nem emlékszem erre, de a gyerekeimnek kicsi koruk óta rendszeresen mesélünk. Kezdetben csak képeskönyvekből, majd állatos könyvekből. Szutyejev meséit nagyon szerették. Biztos Te is emlékszel a három kiscica történetére, vagy a gomba alá behúzódó állatokra. Később már klasszikus mesékkel (Andersen, Grimm) és népmesékkel is megismertettük őket.

Baniko
2016. 01. 27.

Mostani bejegyzésem apropóját a közelgő farsangi mulatság adja. Idén nagyon rövid ez az ünnepünk, mivel Húsvét - ami ugye mozgó ünnep - nagyon korán, már március végén jön. Február 9-én ér végét a farsangi időszak, így Bogiéknál a suliban most pénteken lesz a mulatság. A tanítónéniknek támadt egy remek ötletük: kitalálták, hogy vigyünk meleget, napfényt, vidámságot, trópusi hangulatot ebbe a szürke hidegségbe, ezzel űzve el a telet. Ehhez az alapot pedig egy régi Black Lace (Agadoo) sláger adja, amit biztos Te is ismersz.

Még mindig a tavalyi évhez kapcsolódik a mostani bejegyzésem. Férjem nagylánya Tamara, vagy ahogy a tesói hívják Tambu, ősz óta külföldön dolgozik. Tambu hiányát leginkább középső testvére, Sári (8) érezte meg. Elhatároztam hát, hogy meglepem Sárit a szülinapjára (november) egy "kicsi én" Tambu hasonmás textilbabával. Persze a suszter cipője mindig lyukas, így az általam elképzelt határidőre nem sikerült megvarrni a babát.

Veled is előfordult már, hogy megvettél egy anyagot, hogy majd varrsz belőle valamit, de nem jutottál hozzá, s később már nem emlékeztél, hogy valójában honnan is származott az a textil? Akkor egy cipőben járunk! Én a "suszter cipője..." eset vagyok: szeretek magamnak is szép méterárukat begyűjteni, aztán idő hiányában nem készül el a szoknya, nadrág, gyerekeknek ruha stb., s csak áll az anyag a szekrényben. Később pedig már fogalmam sincs, hogy hol vettem a textilek többségét. Azonban körülbelül egy fél évvel ezelőtt meguntam ezt, s nekiálltam rendszerezni őket.

Oldalak